A légi közlekedés fenntarthatóbbá tételéhez változtatásokra van szükség. 2023 októberében jóváhagyták a „ReFuelEU Aviation” elnevezésű európai uniós (EU) rendeletet. Ez egy kiemelt kezdeményezés, amelynek célja a légiközlekedési ágazat kevésbé szennyezővé tétele. A környezetvédelem az EASA egyik prioritása, és a ReFuelEU keretében kibővült az Ügynökségnek a légi közlekedés dekarbonizációjában betöltött szerepe.
Dietmar Bloemen, az EASA fenntartható légiközlekedési programjának igazgatója az EASA Light weboldal munkatársainak kérdésére elmondta, hogyan jött létre ez a fontos rendelet, melyek a legfontosabb elemei és mire számíthatunk a légi közlekedés terén a nagyobb mértékű fenntarthatóság felé vezető úton.
Be tudná mutatni a ReFuelEU Aviation rendelet hátterét?
2019-ben az EU elindította a zöld megállapodás kezdeményezést, amelynek célja a kontinens klímasemlegességének megvalósítása 2050-ig. Ez további intézkedésekhez vezetett, például az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagra irányuló javaslathoz, amely az 1990-es szinthez képest 2030-ra a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 55%-kal történő csökkentését irányozza elő. A ReFuelEU Aviation szabályozási kezdeményezés ehhez az „Irány az 55%!” intézkedéscsomaghoz kapcsolódott, és az Európai Bizottság 2021-ben konkrét jogalkotási javaslatot tett erre vonatkozóan, amelyet végül 2023 októberében rendelet formájában tettek közzé.
A ReFuelEU Aviation szabályozási javaslat kidolgozása során a jogalkotók úgy döntöttek, hogy megbízzák az EASA-t a fenntartható légijármű-üzemanyagok felhasználásának nyomon követésével, az erre vonatkozó jelentéstétellel és elemzéssel kapcsolatos bizonyos feladatokkal. Az EASA számára ez a részvétel természetes, mivel légiközlekedési ügynökségként már most is jelentős tevékenységeket folytat a környezetvédelem területén, de azért is, mert semleges szakmai szervként nagyfokú kompetenciával rendelkezik az érzékeny légiközlekedési adatok fogadása és értékelése tekintetében. A jogalkotási folyamat során Ügynökségünk technikai támogatást nyújtott az Európai Bizottság számára.
Miért jelent mérföldkövet a ReFuelEU a légi közlekedésben?
A ReFuelEU Aviation egy nagyon fontos szakpolitikai eszköz, amelyet az EU a fenntartható légijármű-üzemanyagok használatának előmozdítása révén az európai légi közlekedés dekarbonizációjának elérésére fog használni. Jelenleg a fenntartható légijármű-üzemanyagok a légitársaságok számára nagyon drágák, és csak nagyon korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. Ez tehát valódi mérföldkő, mivel az EU a világ első olyan régiója, amely olyan szabályozási keretet dolgozott ki, amely elősegíti a fenntartható légijármű-üzemanyagok előállítását és azoknak a légitársaságokhoz való eljuttatását, és ezáltal olyan piacot hoz létre, amely segítségével növelhetők lesznek a mennyiségek. Ha pedig a mennyiségek növekszenek, az árak csökkenni fognak.
Ön azért említi a fenntartható légijármű-üzemanyagokat, mert azok képezik a ReFuelEU egyik jelentős elemét. Mi a helyzet az egyéb energiaforrásokkal?
A dekarbonizációhoz a fenntartható légijármű-üzemanyagokon kívül valószínűleg más megoldásokra is szükség lesz. Az egyéb megoldások közé tartozhatnak az operatív fejlesztések, a piaci alapú intézkedések alkalmazása, valamint az új zöld technológiák igénybevétele is. És itt gondolunk például a hidrogénmeghajtású légi járművekre, illetve az akkumulátorral vagy akkumulátort használó hibrid formában működő légi járművekre.
A jogalkotók ezt már a ReFuelEU rendeletben is figyelembe kívánták venni annak biztosítása révén, hogy a repülőterek elkezdenek jelentést tenni az EASA-nak a repülőtereken a szükséges infrastruktúra létrehozására irányuló projektjeikről. Tehát nemcsak a fenntartható légijármű-üzemanyagok, hanem a hidrogén és a villamos energia tekintetében is. Így válik teljessé a kép. Elsősorban a fenntartható légijármű-üzemanyagokra terjed ki, de az új technológiák feltérképezésének elemei is megtalálhatók benne.
Mit tesz az EASA jelenleg is a ReFuelEU keretében?
A megbízatás és a rendelet elfogadása óta teljes gőzzel készülünk a jogszabály szerint betöltött szerepünkre. Ez magában foglalja például egy digitális infrastruktúra létrehozását, mivel szerepünk nagymértékben kapcsolódik az adatszolgáltatáshoz. Jelenleg különböző vállalkozókkal együtt nagyon keményen dolgozunk a digitális infrastruktúrán.
Fel kell készülnünk a beérkező adatok elemzésére is. Fokozzuk a munkát, és biztosítjuk, hogy rendelkezésre álljon a személyzet, és hogy a rendelet első alkalmazási időpontjaira készen álljunk.
Az EASA egyik fő feladata az éves jelentés elkészítése. Mire fog kiterjedni, és milyen hatással lesz a légi közlekedés fenntarthatóbbá tételére?
Az éves jelentés különböző okokból a jogszabályok egyik sarokköve. Bemutatja a fenntartható légijármű-üzemanyagok légitársaságok általi felhasználását, a fosszilis üzemanyagok összesített felhasználási szintjét, valamint a fent említett, hidrogénnel és villamos energiával kapcsolatos projektekre vonatkozó adatokat. Információkat fog tartalmazni a fenntartható légijármű-üzemanyagok piacának alakulásáról, valamint a fenntartható légijármű-üzemanyagok és a fosszilis üzemanyagok árairól.
A jelentés több célt fog szolgálni. Először is, a tagállamok annak ellenőrzésére fogják használni, hogy a felügyeletük alá tartozó légitársaságok és repülőterek betartják-e a szabályozási elemeket. Az EASA jelentése alapján a tagállamok meg nem felelést állapíthatnak meg, és az érdekelt feleket szankcióval sújthatják.
Végül, de nem utolsósorban a jelentés az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament számára is tájékoztatást ad, mivel fontos megbizonyosodni arról, hogy a ReFuelEU jogszabályban elfogadott elemek hatékony megoldást jelentenek-e.
Az EU címkézési rendszerrel is rendelkezik. Adna nekünk erről egy rövid áttekintést?
Az EU címkézési rendszere egy olyan kezdeményezés, amely tájékoztatja az utasokat arról, hogy milyen fenntartható döntéseket hozhatnak a repülőjegyvétel során.
Manapság már számos foglalási platformon feltüntetik az adott járat várható CO2-kibocsátását. Az utas a környezeti teljesítmény alapján hasonlíthatja össze a járatokat. A jogalkotók megfigyelték, hogy manapság sokféle módszer létezik egy adott járat CO2-kibocsátásának előrejelzésére. Óriási különbségek vannak, ami a hitelesség hiányához vezethet. A jogalkotók úgy döntöttek, hogy a CO2-lábnyom értékelését egy szabályozó szervre, azaz az EASA-ra bízzák.
2025-től a légitársaságok önkéntes alapon címkézést kérelmezhetnek az EASA-tól az általuk kínált járatokra vonatkozóan, és az EASA ekkor meghatározza az adott járatok várható CO2-lábnyomát. Ez egy információs eszköz, amely ösztönzőként is szolgálhat a légitársaságok számára, hogy a lehető leginkább környezetkímélő járatokat kínáljanak.
Vannak-e olyan egyéb szempontok, amelyeket szeretne kiemelni a ReFuelEU-val és az EASA-nak a fenntarthatóbb légi közlekedés érdekében végzett munkájával kapcsolatban?
A ReFuelEU valódi előrelépés a dekarbonizáció irányába. De kiindulópont is, mivel a jogszabályt 2027-ben felül fogják vizsgálni annak érdekében, hogy további lehetséges elemeket foglaljanak bele.
Hogy csak egy példát említsünk: a légi közlekedésben kezelni kell a CO2-től eltérő kibocsátások hatásait. Míg a ReFuelEU a CO2-kibocsátást célozta meg, tudományos kutatásokból tudjuk, hogy vannak más üvegházhatású gázok is, amelyeket általában CO2-től eltérő kibocsátásoknak neveznek. Ez egy másik fontos kihívás, amelyet az EASA-nak az érdekelt felekkel közösen kell kezelnie, és amelyet össze lehet kapcsolni a ReFuelEU jogszabállyal, mivel az egyik olyan elem, amelynek ellenőrzésébe kezdünk, a fosszilis üzemanyagokban található aromás vegyületek szintje lesz. Az aromás vegyületek olyan kémiai összetevők, amelyek a nedvesség vonzásával a légi járművek hajtóművéből kikerülve a kondenzcsíkokból felhőket hozhatnak létre. A kondenzcsíkokból kialakult felhők melegítő hatásúak lehetnek, mivel magukba zárják a földfelszín hőjét.
Az EASA a jövő szempontjából ezt is nagyon fontos feladatnak tekinti. Az EASA feladata, hogy további információkkal szolgáljon a környezeti szempontú légiközlekedési politika alakításáról folytatott vitához.