A légi közlekedésből származó kibocsátások csökkentésének fontos és hatékony módja a „piaci alapú intézkedések” bevezetése a technológiai megoldások, például az új légijármű-tervek, az eredményesebb műveletek és a fenntartható légijármű-üzemanyagok alkalmazása mellett.
Ez a cikk két létező, a légiközlekedési tevékenységekre irányuló, piaci alapú intézkedést mutat be, nevezetesen az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) és az ICAO nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerét (CORSIA).
Piaci alapú intézkedések
A piaci alapú intézkedések a légi közlekedés éghajlati hatásainak kezelésére és így a kibocsátások csökkentésének elősegítésére kialakított eszközök. Ezek a kiegészítő intézkedések túlmutatnak az operatív, technológiai intézkedésekkel vagy a fenntartható légijármű-üzemanyagok alkalmazásával elérhető eredményeken, és nélkülözhetetlenek a légi közlekedési ágazat számára kitűzött ambiciózus célok megvalósításához. A piaci alapú intézkedések mögött húzódó koncepció a szén-dioxid-kibocsátás külső költségeinek internalizálása, ezáltal ösztönözve a légi közlekedési ágazat szénlábnyomának csökkentésére irányuló beruházásokat. Röviden: az ágazati szereplők érdekében áll a kibocsátások csökkentése, mivel azoknak a költségeit elszámolják feléjük.
Kibocsátáskereskedelmi rendszerek és kibocsátáskompenzáció
A kibocsátáskereskedelmi rendszerek (pl. az EU ETS) és a kibocsátáskompenzációs programok (pl. a CORSIA) is a légi közlekedésből származó kibocsátások kezelésére szolgálnak, de működésük tekintetében eltérőek. Míg a kibocsátáskereskedelmi rendszerek általában az egész gazdaságra kiható kibocsátáscsökkentési célok (úgynevezett „összkvóták”) elérését szolgálják, a kibocsátáskompenzációs programok a kibocsátásokat más ágazatokban eszközölt csökkentésekkel kompenzálják, de kapcsolódó határérték nélkül.
Uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) – fix összkvótás kereskedési rendszer
Az EU ETS egy fix összkvótás kereskedési rendszer, amelynek keretében korlátozott számú kibocsátási egységet határoznak meg a légi fuvarozók számára, így korlátozva az ágazat összes kibocsátását. Az ETS az Európai Unió éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló szakpolitikájának sarokköve.
A kibocsátási egységek száma korlátozott (fix összkvótát határoztak meg rá) és idővel a lineáris csökkentési tényező alapján csökken, így biztosítva, hogy a szén-dioxid-kibocsátások szintjének abszolút csökkentésére irányuló célkitűzés rendszerszinten teljesüljön.
Példa:
Az A légi fuvarozó a számára kiosztott kibocsátási egységeket nem használta fel maradéktalanul, így értékesíteni tudja azokat a B légi fuvarozó számára.
A B légi fuvarozó több kibocsátási egységet használt fel, mint amennyi rendelkezésére állt, így további kibocsátási egységeket kell vennie az A légi fuvarozótól.
A légi fuvarozók a fel nem használt kibocsátási egységeiket eladhatják olyan légi fuvarozóknak, amelyek túllépik a számukra kiosztott kibocsátási egységek szintjét.
Ez azt jelenti, hogy a kibocsátások mennyisége:
- Egy adott szinten korlátozott
- Fokozatosan csökken, lehetővé téve a légi közlekedési ágazat számára, hogy teljesítse kibocsátási céljait.
A kibocsátási egységekre vonatkozó kereslet és kínálat határozza meg azok EU ETS szerinti árát; minél magasabb az ár, annál nagyobb az ösztönzés a kibocsátások csökkentésére. A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése révén generált bevételek egy része az Innovációs Alapba kerül, amely támogatja az innovatív karbonszegény technológiák kereskedelmi bemutatását, ezáltal olyan ipari megoldások kerülnek a piacra, amelyek hozzájárulnak Európa dekarbonizációjához és segítik a klímasemlegességre való átállását.
Cél: Az EU ETS várhatóan az egész gazdaságra kiterjedően 43%-os csökkenést fog eredményezni 2030-ra az ETS által lefedett ágazatok 2005-ös szintjeihez képest.
ICAO CORSIA – Kibocsátáskompenzációs rendszer
Cél: A CORSIA célja 2020-tól a karbonsemleges növekedés megvalósítása, azaz annak biztosítása, hogy a nemzetközi légi közlekedésből származó nettó szén-dioxid-kibocsátások ne haladják meg a 2020-as szinteket. A légi fuvarozóknak a 2019 és 2020 közötti referenciaszintet meghaladó szén-dioxid-kibocsátások kompenzálása érdekében kibocsátáskompenzációs egységeket kell vásárolniuk.
Ennek megfelelően:
- A nettó szén-dioxid-kibocsátások a 2020-as szintre korlátozottak. A 2020-as szintet túllépő szén-dioxid-kibocsátásokat a CORSIA rendszer keretében kompenzálni kell.
- A kibocsátáscsökkentés holisztikus megközelítését lehetővé tevő, több ágazatra kiterjedő kibocsátáscsökkentés.
További információért látogasson el az ICAO honlapjára.
A kibocsátások megalapozott és megbízható jelentése – hozzájárulás a kibocsátáscsökkentéshez
Az EU ETS és a CORSIA is hasonló nyomonkövetési, jelentéstételi és ellenőrzési rendszereket (MRV) foglal magában, amelyek biztosítják, hogy a rendszer keretében gyűjtött, a szén-dioxid-kibocsátásokra vonatkozó információk megalapozottak és megbízhatóak legyenek. Az MRV rendszerről röviden:
Az EU ETS és a CORSIA az elmúlt években fejlődött, és a jövőben is fejlődni fog. Mindkét rendszer keretében foglalkoznak majd a technológia, az operatív intézkedések és a fenntartható légijármű-üzemanyagok révén elérhető eredmények mellett a más módon megvalósítható kibocsátáscsökkentéssel is. A 2022-ben megjelenő Európai légi közlekedési környezetvédelmi jelentés (European Aviation Environmental Report, EAER) következő számában további információk és tények kerülnek közzétételre.
Következmények az utasokra nézve
Az olyan piaci alapú intézkedések, mint az EU ETS és a CORSIA, valamint a kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátási költségek olyan eszköznek tekintendők, amellyel a légi közlekedési ágazat a szénlábnyomának csökkentését célzó beruházásokra ösztönözhető.
Az elmúlt években a szén-dioxid-kibocsátási költségek a légitársaságok működési összköltségének körülbelül 0,2–1,3%-át tették ki, ami például a légijármű-üzemanyaghoz képest az összköltség kis részét jelenti.
Bár előfordulhat, hogy a légitársaságok az ETS kibocsátási egységek és/vagy a CORSIA kibocsátáskompenzációs egységek költségeit részben vagy egészben az utasokra terhelik át, a jegyárakra kifejtett hatás különböző tényezőktől, így a repülési távolságtól vagy az adott útvonalon tapasztalt piaci versenytől függ.
Az EASA közreműködése
Az EASA aktívan közreműködik a piaci alapú intézkedésekkel kapcsolatos munkában. Ebbe többek között beletartozik:
a piaci alapú intézkedésekkel kapcsolatban szakmai támogatás nyújtása az Európai Bizottság számára, ideértve a CORSIA szerinti normáknak a releváns ICAO fórumokon keresztüli meghatározását és az EU ETS végrehajtásában nyújtott támogatást;
a nemzetközi partnerek támogatása a CORSIA végrehajtásában az EASA nemzetközi együttműködési projektjeinek keretében, például Délkelet-Ázsia, a Csendes-óceáni Szigetek, Afrika, a karib-tengeri térség és Latin-Amerika régióiban.
- Tekintse meg az EASA egyik szakmai együttműködési projektjét: Capacity building for CO2 mitigation from international aviation In Africa and the Caribbean (CORSIA Africa & the Caribbean) (Kapacitásbővítés Afrikában és a karib-tengeri térségben a nemzetközi légi közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátás mérséklése érdekében (CORSIA Afrika és karib-tengeri térség))
a piaci alapú intézkedésekkel kapcsolatos kutatási tevékenységek végzése, ami magában foglalja a Horizont 2020 kutatási program projektjeit, valamint a Horizont EU programnak az elmúlt években számban gyorsan gyarapodó projektjeit.
- Tekintse meg az EASA egyik kutatási projektjét: Environmental Research – Market-based Measures (Környezetvédelmi kutatás – Piaci alapú intézkedések)