A magasabb légtér az EASA által használt kifejezés arra a területre, amely alatt a repülőgépek általában repülnek, és amely felett a „világűr” kezdődik, ahol a szokványos repülőgépes műveletekhez nem keletkezik elegendő felhajtóerő, bár ennek a magasabb légtérnek a határai még mindig nincsenek globálisan meghatározva vagy elfogadva.
Ebben a cikkben már áttekintettük az alapokat: Magasabb légtérben végzett műveletek: Mi van, ha nem az ég a határ?
Ebben a cikkben olyan új légijármű formatervezési kialakításokat mutatunk be, amelyek kihasználhatják a magasabb légteret és azokat az előnyöket foglaljuk össze, amelyeket a társadalom a magasabb légtérben végzett műveletektől elvárhat.
Milyen típusú repülőgépek használhatják a magasabb légteret, és milyen célokra?
A magasabb légtér különböző típusú repülőgépek otthona lehet, széles sebességtartománnyal – a nagyon lassúaktól az ultranagy sebességűekig. Tranzitzónaként is szolgál a világűrbe tartó járművek számára. Most azokra a légi járművekre fogunk összpontosítani, amelyek a magasabb légtérben fognak működni, és amelyek többnyire az EASA hatáskörébe tartoznának, amennyiben a polgári légi járművek fogalommeghatározása körébe tartoznak.
Nagy magasságban működő platformrendszerek (- vagy pszeudo műholdak)
Várhatóan ezek fogják a magasabb légtérben repülő eszközök legnagyobb részét kitenni. Nagyon könnyű, széles szárnyfesztávú járművekről van szó, amelyek gyakran szélesebbek, mint a hagyományos repülőgépek. Általában napelemek segítségével a nap energiájával működnek, és hosszú ideig maradhatnak a levegőben, lassú siklással mozogva. A nagy magasságban működő platformrendszerek többek között távközlésre, navigációs célokra és a Föld megfigyelésére használhatók. Képesek arra, hogy helyettesítsék vagy kiegészítsék az alacsony Föld körüli pályán keringő mesterséges műholdak által nyújtott szolgáltatásokat. Előnyük, hogy gyorsan bevethetők, frissítés céljából lehozhatók a földre, majd újra felküldhetők a magasabb légtérbe. Nevük ellenére ezek légi járműnek minősülnek, ezért az EASA hatáskörébe tartoznak.
Ballonok
A ballonok sokkal nagyobb magasságokat érhetnek el, mint a nagy magasságban működő platformrendszerek, gyakran átlépve a 30 kilométeres határt a sztratoszférában. Egyesek a 40 kilométeres tengerszint feletti magasságot is elérik vagy meghaladják. A nagy magasságú platformrendszerekhez hasonlóan ezek is újrafelhasználhatók, képesek leszállni, karbantartás vagy korszerűsítés céljából visszahívhatók és újraindíthatók. Héliumot vagy hidrogént használnak a felemeléshez, és a kiszámítható sztratoszférikus szélmintázatok miatt többnyire egy helyben maradnak. Alkalmazásaik közé tartozik például a tudományos kutatás, az internetkapcsolat, a Föld megfigyelése és a katonai megfigyelés. A ballonok egy másik érdekes felhasználási területe az úgynevezett „Földközeli ” űrturizmus, amelynek keretében az iparág rakéták nélkül kínálhat utasoknak repülőutat a világűr széléig. Ezek a ballonok megerőltetés nélküli emelkedést biztosítanak a sztratoszférába, ahol az utasok nyomás alatt álló kapszulából megcsodálhatják a Föld görbületét és a világűr sötétjét. A nagy magasságú platformrendszerekhez képest a ballonok alacsonyabb költségekkel működnek és hosszabb élettartamot kínálnak, de ugyanakkor olyan kihívásokkal is szembesülnek, mint az időjárás változásai és a hasznos terhelés korlátai.
Szuperszonikus és hiperszonikus légi járművek
Az ilyen légi járműveket utasok és áruk szállítására lehetne használni, magasabb repülési magasságban és sokkal gyorsabban. A szuperszonikus légi jármű azt jelenti, hogy a sebessége meghaladja a hangsebességet, azaz 1 236 km/h-t. Hiperszonikus légi járművek esetében a sebesség a hangsebesség ötszöröse – több mint 6 000 km/h. Képzelje el, hogy csupán néhány óra alatt érne repülővel Portugáliából Új-Zélandra! A nagy sebességű közlekedés azonban csak akkor válhat valósággá, ha az utasok számára megfizethető és környezetbarát módon valósul meg. Az ilyen tevékenységek környezetre és zajszennyezésre gyakorolt hatása továbbra is olyan kihívás, amelyet meg kell oldani, mielőtt ezek a tevékenységek életünk részévé válhatnak.
A magasabb légtérben végzett repülésekből és a kapcsolódó kutatásokból származó előnyök
Innováció
A magasabb légtérben végzett műveletek a hagyományos légi vagy űrműveletektől eltérő megközelítést igényelnek, ami olyan innovatív koncepciókhoz és felfedezésekhez vezet, amelyek általában továbbgyűrűző hatást fejtenek ki. A kutatás javulást eredményezhet például a tervezés, a meghajtás, a napenergia-termelés, az autonóm rendszerek, a könnyű kompozit anyagok és a fejlett energiatárolási technológiák területén, hogy csak néhányat említsünk, amik erősíthetik a szélesebb körű repülés- és űrtechnológiai innovációt és az ipari innovációt.
Környezetvédelem
Mint már említettük, a magasabb légtérben repülni képes repülőgépek egy része környezetbarátabb technológiákat, például napenergiát és hidrogént használ. Ha ilyen repülőgépek helyettesíthetik a műholdakat, amelyek indításához rakétameghajtás szükséges – vagyis több fosszilis tüzelőanyag és kevésbé környezetbarát erőforrások –, akkor ez környezetvédelmi előnyökkel járna. Ezenkívül a nagy magasságban működő platformrendszerek és ballonok könnyebben visszahívhatók a Földre, ami kevesebb „űrhulladékot” eredményez. Az ilyen rendszerek hozzájárulhatnak az éghajlat- és légkörkutatáshoz is, elősegítve a környezeti kihívások jobb megértését és enyhítését a Föld felszínének és légkörének folyamatos, nagy felbontású megfigyelése révén.
Sebesség
A magasabb légtér lehetővé teszi a gyorsabb utazást, ami például vészhelyzetek esetén hasznos. Lehetővé teheti a kritikus infrastruktúra gyors telepítését vagy a sürgős orvosi vagy humanitárius szállítmányok távoli vagy elszigetelt területekre történő eljuttatását.
Összeköttetés
A magasabb légtérben működő platformok javíthatják a globális kommunikációt azáltal, hogy szélessávú összeköttetést biztosítanak a rosszul lefedett régiók számára, ezzel segítve a digitális szakadék áthidalását. Kiegészíthetik a műholdakat is a reziliencia javítása és a késleltetés csökkentése révén a globális hálózatokban.
Megfigyelés és biztonság
A magasabb légtérben végzett műveletek jobb lehetőségeket kínálnak a Föld megfigyeléséhez, a környezet figyelemmel kíséréséhez, valamint a határok és a tengeri területek felügyeletéhez. Értékes adatokkal szolgálhatnak a mezőgazdaság és a katasztrófavédelem számára is.
Gazdasági növekedés és együttműködés
A magasabb légtérben végzett tevékenységek új piacokat ösztönözhetnek, munkahelyeket teremthetnek, és elősegíthetik a nemzetközi együttműködést a szabályozás és a bevált gyakorlatok terén. Az e területre vonatkozó irányítási keretek kidolgozása elősegíti a Földközeli űr átláthatóságát, biztonságát és fenntartható használatát, miközben megerősíti a légi közlekedési és az űrágazat közötti együttműködést.
Mint látható, még mielőtt nagyszabású műveletekre kerülne sor a magasabb légtérben, máris elkezdhetjük kiaknázni az ilyen műveletek megvalósítását célzó munkák előnyeit. Az EASA részt vesz az ágazati fejlesztések kutatásában és nyomon követésében is az innováció támogatása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a légi közlekedés biztonságos maradjon, és egyre kisebb hatást gyakoroljon a környezetre.
Az EASA Pro weboldalon követheti az összes fejleményt (csak angol nyelven elérhető).