Az EASA aktív szerepet játszik a légiközlekedési ágazat környezetre gyakorolt hatásának csökkentésében. Ami azt illeti, ez már 2002-es alapításunk óta része a feladatkörünknek.
Amikor környezeti hatásokról beszélünk, sokaknak az éghajlatváltozás és a szén-dioxid-kibocsátás (CO2-kibocsátás) juthat az eszébe, amelyek valóban komoly problémát jelentenek az ágazat számára. A légi közlekedés a globális CO2-kibocsátás mintegy 2,5%-áért felelt 2023-ban. Kiemelt figyelmet érdemel az is, hogy jelentősen növekszik az abszolút kibocsátás: a légi közlekedésből származó CO2-kibocsátás 1940 és 2019 közötti mennyiségének csaknem fele 2000 óta keletkezett.
Az EASA „környezetvédelmi” feladatkörének azonban a zaj és a levegőminőség is részét képezi, mivel ezek is hatással vannak az emberi egészségre, különösen a repülőterek közelében élők esetében. A repülőgépek által okozott zajnak való kitettséget közvetlen összefüggésbe hozták a nagyobb mértékű ingerültséggel és az alvászavarokkal. Hasonlóképpen a repülőgép-hajtóművek kibocsátásai – elsősorban a nitrogén-oxidok (NOX) és a részecskeszennyezés – is befolyásolják a repülőterek környékének levegőminőségét.
Hogyan méri az EASA a légi közlekedés környezetre gyakorolt hatását?

Csak úgy törekedhetünk arra, hogy sikeresen csökkentsük a légi közlekedés környezeti hatását, ha világos képünk van arról, hogy jelenleg hogyan állunk. Annak érdekében, hogy információkkal szolgáljon e vitához, az EASA háromévente közzéteszi kiemelt jelentését, az Európai légiközlekedési környezetvédelmi jelentést.
Az EAER objektív, egyértelmű és pontos információforrást biztosít a légiközlekedési ágazat múltbeli és előre jelzett európai szintű környezeti teljesítményéről, valamint az e hatások kezelését célzó mérséklési intézkedésekről (technológia/tervezés, légijármű-üzemeltetés, fenntartható légijármű-üzemanyagok, piaci alapú intézkedések, repülőterek és nemzetközi együttműködés). Ezek az információk visszacsatolódnak az arról folyó politikai vitákba, hogy Európa hogyan halad a környezetvédelmi céljainak elérése felé.
Az európai légiközlekedési környezetvédelmi jelentés
![]() Milyen környezeti teljesítményt nyújt az európai légi közlekedési ágazat? |
![]() Hogyan alakulhat az ágazat teljesítménye a jövőben? |
![]() Milyen intézkedésekkel csökkentik az éghajlatváltozás, a zaj és a levegőminőség hatásait? |
![]() Hogyan javíthatja tovább az ágazat a környezetvédelmi szintjét? |
Az EAER kidolgozásához a legfrissebb és legjobb rendelkezésre álló adatokat és értékelési eszközöket használják, az EASA-tól és más partnerszervezetektől – köztük az Európai Bizottságtól, az Európai Környezetvédelmi Ügynökségtől, az Eurostattól, az EUROCONTROL-tól és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettől (ICAO) – származó információkra támaszkodva.
Hogyan támogatja az EASA az arra vonatkozó megbeszéléseket és döntéshozatalt, hogy miként lehetne csökkenteni a légi közlekedés környezetre gyakorolt hatását?
Ugyanazok az adatok és értékelési eszközök, amelyeket az EAER-hez használnak, felhasználhatók a hatások mérséklésére kínálkozó lehetőségek potenciális költségeinek és előnyeinek mind európai, mind globális szinten történő felméréséhez is. Az EASA szorosan együttműködik a partnerszervezetekkel, hogy olyan kulcsfontosságú modellezési képességeket fejlesszen ki és tartson fenn, amelyek információkkal szolgálhatnak az e környezeti hatások mérséklésének leghatékonyabb módjával kapcsolatos megbeszélésekhez és döntéshozatalhoz.
Például az EASA AERO-MS nevű eszköze alkalmas arra, hogy felmérje a légi közlekedésből származó üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését célzó különböző – többek között technológiai, üzemeltetési és piaci alapú – intézkedések hatásait.
A zajmodellezéshez az EASA a SysTem for AirPort noise Exposure Studies (STAPES) rendszert használja, amely képes kiszámítani a repülőtéri zaj-izovonalakat, valamint a különböző zajszinteknek kitett emberek számát mintegy 100 jelentős európai repülőtér környezetében.
Tudományos kutatás: CO2-tól eltérő kibocsátások
A légi közlekedés által gyakorolt környezeti hatások tudományos hátterének mélyebb megértése alapvető kiindulópont ahhoz, hogy egyértelmű iránymutatást lehessen adni a kezelendő prioritásokról.
Az egyik példa erre a légi közlekedés által gyakorolt általános éghajlati hatások mérséklésének szükségessége, figyelembe véve mind a CO2-kibocsátást, mind a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat. A szén-dioxidtól eltérő kibocsátások, például a nitrogén-oxidok (NOX), a lebegő részecskék (korom), a kén-oxidok (SOX) és a vízgőz hatása még nem teljesen ismert, de ezek az általános vélekedés szerint összességében a felmelegedést erősítő hatással járnak. 
Az EASA jelenleg a légi közlekedés nem szén-dioxiddal kapcsolatos hatásaival foglalkozó szakértői hálózatán (ANCEN) keresztül dolgozik az e témát érintő ismeretek bővítésén és az érdekelt felek széles köre közötti koordináció elősegítésén.
A hálózat célja, hogy megbízható szakmai támogatást nyújtson, amely információkkal hozzájárulhat a vitákhoz és a döntéshozatalhoz annak érdekében, hogy a leghatékonyabb módszerekkel lehessen kezelni ezt a kihívást jelentő témát.



